Nyitva tartás
Hétfő - péntek
7:30 - 15:30

Anubisz szó története:

Ozirisz előtérbe kerülése előtt Anubisz volt a legfontosabb halotti istenség. Kezdetben a király temetkezésével és túlvilági életével állt kapcsolatban, később szerepe minden temetkezésre és halottra kiterjedt. A sakáljellegű istenség halállal való kapcsolata feltehetően onnan ered, hogy az egyiptomiak gyakran láttak élelem után kutató sivatagi kutyaféléket a korai temetkezési helyek közelében, és ahogy az elég gyakori az egyiptomi mágiában, a fenyegetéstől várták a védelmet a halott számára.

Az Óbriodalom elején az imák, melyeket a halotti sztélékre, illetve a masztabák falára véstek hozzá fohászkodtak túlvilági boldogulást remélve. A piramisszövegekben több tucatszor említik nevét a királyi temetkezéssel összefüggésben, illetve az egyik mondás szerint a halott arcát Anubisz-szal azonosították. Kultusza összeolvadt Oziriszéval, akiről úgy gondolták, hogy az apja, és hogy Anubisz tekerte be vászonba – melyet Ízisz és Nepthüsz szőtt – az alvilági isten testét, így kulcsfontosságú szerepet tölt be annak újjászületésében.

Anubisz „származására” vonatkozóan több különböző mítosz is fennmaradt. A koporsó szövegek szerint egy Heszat nevű tehénistennő gyermeke és Baszteté. Más történetek szerint Széth, vagy Ré fia, anyja pedig Nepthüsz. Plutarkhosz pedig azt a tradíciót jegyezte fel, hogy Nepthüsz volt az édesanyja, az apja pedig Ozirisz. Nepthüsz férje, Széth haragjától félve elrejtette fiát a mocsárban, Ízisz, akinek akkor még nem volt gyermeke férjétől megkereste, majd fogadott fiaként nevelte, így lett Anubisz az istennő védelmezője és leghűségesebb segítőtársa.
Anubisz központi szerepét a túlvilághitben remekül illusztrála temérdek jelzője, melyek összefoglalják legalapvetőbb jellegét.

A legnagyobb, és legfontosabb temetők a Nílus nyugati partján létesültek – ez a naplemente és az alvilág kapcsolatára utal – az elhunytakra nyugatiakként utaltak. A nyugatiak élén álló mellékneve, mint a halottak vezetőjére utal rá. Ezt a nevet eredetileg egy ősi abüdoszi kutyaszerű istenség viselte, akinek helyét Anubisz átvette.

Anubiszra, mint a temetők urára utal "A szent föld ura" titulus. Az istenség gyakran kapott olyan jelzőket is, amelyek egy meghatározott helyre vonatkoznak, így például a Fehér föld – Gebelein környékét jelöli – ura.

Az egyiptomiak hite szerint Anubisz a nyugati hegyekről vigyázta a temetőket és a temetési szertartásokat. Erre utaló jelzője az "Aki a hegyén van".

A piramisszövegekben (PT 805) utalnak rá úgy is mint "Az íjjak uralkodója" az Egyiptom ellenségeit megtesítő kilenc íjjról van szó. A Királyok Völgye sírjainak bejáratát lezáró pecséteken jelenik meg ez a szimbólum. Anubisz hatalmát fejezi ki az elhunytat mind az evilágon, mind a túlvilágon fenyegető ellenségeken.

Anubisznak a balzsamozási szertartásban betöltött szerepére utal az "Aki a balzsamozás helyén van" cím.

Az isteni sátor élén álló - titulus utalhat a balzsamozás helyére, illetve a temetkezési kamrára, vagy pedig arra a szentélyre, amelybe a koporsót és a szarkofágot helyezték az újbirodalom királyi temetkezései során. Tutankhamon sírjában találták meg egy különösen szép háromdimenziós megjelenítését ennek; az istenség egy modell szentélyen fekszik (lásd: feljebb).